1845-ben s�rja f�l� az �zsiai T�rsas�g emelt eml�koszlopot. 1858-ban gr�f Sz�chenyi Istv�n hal�la el�tt lefesttette Csoma s�roszlop�t, bekereteztette, �s az al�bbi feliratot v�sette bele:

„	Egy szeg�ny �rva magyar, p�nz �s taps n�lk�l, de elsz�nt kitart� hazafis�gt�l lelkes�tve – K�r�si Csoma S�ndor – b�lcs�j�t kereste a magyarnak, �s v�gre �sszeroskadt f�radalmai alatt. T�vol a haz�t�l alussza itt �r�k �lm�t, de �l minden jobb magyarnak lelk�ben.	”

1884-ben sz�let�s�nek 100. �vfordul�j�ra dr. Duka Tivadar leford�totta Csoma dolgozatainak nagy r�sz�t, �s tervezte kiad�s�t, amely azonban csak 1885-ben jelenhetett meg, angol �s magyar nyelven. 1902-ben Kalkutt�ban az �zsiai T�rsas�g �p�letben fel�ll�tott�k K�r�si Csoma S�ndor mellszobr�t. 1904-ben sz�let�s�nek 120. �vfordul�j�n sz�l�faluj�t Csomak�r�sre nevezt�k. 1910-ben s�rj�n�l az Akad�mia eml�kt�bl�t helyezett el. 1920-ban megalakult – el�sz�r – a K�r�si Csoma S�ndor T�rsas�g Teleki P�l �s Felvinczi Tak�ts Zolt�n kezdem�nyez�s�re. 1949-ben a kommunista kult�rpolitika betiltotta. 1928-ban Baktay Ervin eml�kt�bl�t helyezett el a zanglai �s a phukt�li kolostorok fal�n. 1933-ban K�r�si Csoma S�ndor lett az els� eur�pai, akit Jap�nban b�dhiszattv�nak (buddhista szentnek) nyilv�n�tottak. S�rja buddhista zar�ndokhely lett. A toki�i Taisho egyetemen ki�ll�tott�k Csorba G�za szobr�szm�v�sz alkot�s�t, Csom�t b�dhiszattvak�nt �br�zol� m�v�t. 1943-ban Marosv�s�rhelyen fel�ll�tott�k K�r�si Csoma S�ndor els�, magyar f�ld�n l�v� k�zt�ri szobr�t.

1956-ban megalakul a K�r�si Csoma S�ndor Buddhol�giai Int�zet. 1967-ben hal�l�nak 125. �vfordul�ja alkalm�val a Magyar F�ldrajzi T�rsas�g K�r�si Csoma S�ndor-eml�k�rmet alap�tott.

1968-ban �jraalakult a K�r�si Csoma S�ndor T�rsas�g, imm�r marxista–leninista, illetve finn-ugor szeml�lettel. Foly�iratuk a Keletkutat�s. 1972-1973-ban Jakabos �d�n gyalog bej�rta K�r�si Csoma S�ndor �tj�t; az �tj�r�l sz�l� k�nyv m�r csak hal�la ut�n, 1983-ban jelent meg (Indiai �tinapl�; Kriterion K�nyvkiad�). 1982-ben K�r�si Csoma S�ndor eml�k�re meg�p�lt az els� magyarorsz�gi szt�pa (buddhista kegyhely), Budapest XV. ker�let�ben.

1984-ben sz�let�s�nek 200. �vfordul�j�ra a magyarorsz�gi Buddhista Misszi� dolgozatainak sz�p ki�ll�t�s� reprint k�tet�vel eml�kezett meg K�r�si Csoma S�ndorr�l, az Akad�miai Kiad� is kiadta m�veinek n�gy k�tet�t, az eredeti, angol nyelven. Ugyanezen jubileum alkalm�b�l �t fiatalember: Bob�ly Istv�n, Pog�ny Gy�rgy, S�fr�ny J�zsef, S�ra Gy�rgy �s S�rosi Ervin v�gigj�rta Csoma tibeti �let�nek f�bb �llom�sait, mindh�rom tibeti kolostort �rintve. �tjukr�l filmet forgattak, amit a Magyar Telev�zi� bemutatott. 2007-ben S�t� Zsolt marosv�s�rhelyi fotogr�fus Csoma kis-tibeti �let�nek helysz�nein fot�kat �s hangfelv�teleket k�sz�tett, melyeket napl�jegyzeteivel egy�tt az interneten is publik�lt.

1998-ban a K�r�si Csoma S�ndor Buddhista Alap�tv�ny szervez�s�ben megalakult a Buddhista Egyetem, majd 2004-ben elindult a Magyar Egyetem is, �st�rt�neti k�pz�ssel.

2008-ban mag�nkezdem�nyez�sre elindult Csoma zanglai lak�szob�j�nak �s a v�gvesz�lybe ker�lt er�dnek a megment�se. A f�k�nt mag�nadom�nyokb�l �s az NKA t�mogat�s�b�l finansz�rozott projekt 2010-t�l Csoma Szob�ja Alap�tv�ny n�ven m�k�dik tov�bb, szakmai fel�gyelet�t a Kultur�lis �r�ks�gv�delmi Szakszolg�lat (K�SZ) l�tja el. A projekt �nk�ntesek munk�j�ra �s a helyi szakmai tapasztalatokra alapozva v�gzi az er�d hagyom�nyos technik�val t�rt�n� helyre�ll�t�s�t. Guly�s Tibor operat�r dokumentumfilmmel k�veti az esem�nyeket. Az Alap�tv�ny hossz� t�v� tervei k�z�tt szerepel a Csoma �ltal lakott tov�bbi helysz�nek megment�se is.