1820. janu�r 1-j�ig Bukarestben tart�zkodott, onnan Sz�fi�n kereszt�l ment tov�bb. Febru�r 7-�n Konstantin�polyba ment, �m az ottani pestisj�rv�ny miatt t�voznia kellett. Enosz kik�t�j�ben vitorl�sra sz�llt, Alexandri�ba ment. Egy Schaeffer nev� tiroli kov�csn�l kapott sz�ll�st. Sz�nd�k�ban �llt tanulm�nyozni az arab nyelvet (Egyiptomban), de a pestisj�rv�ny miatt onnan is t�voznia kellett. M�rcius 15-�n Ciprus, Bejr�t, Tripoli �rint�s�vel Lataki�ba haj�zott, majd gyalog folytatta �tj�t. �prilis 13-�n meg�rkezett Alepp�ba (Haleb), ahol egy h�napot id�z�tt. M�jus 19-�n egy karav�nnal �zsiai �lt�zetben eljutott Moszulba, ahonnan a Tigrisen haj�n ment Bagdadba. J�lius 21-�n Bagdadban a szlov�k Anton Swoboda adott neki sz�ll�st, akivel hossz� id� ut�n magyarul is t�rsaloghatott. M�sf�l h�napot t�lt�tt Bagdadban. Swoboda ruh�t �s p�nzt adott neki, hogy folytathassa �tj�t. Okt�ber 14-�n �rkezett Teher�nba, ahol n�gy h�napot t�lt�tt �s t�k�letes�tette angol �s perzsa nyelvtud�s�t. Megszakadt Magyarorsz�ggal val� kapcsolata, elt�ntnek hitt�k. Iratait biztons�gi okokb�l Teher�nban hagyta �s felvette a Szkander b�g nevet. 1821. �prilis 18-�n �rkezett Meshedbe, ahol a h�bor� miatt hat h�napig vesztegelt egy karav�n-sz�ll�son. Okt�ber 20-�n indult Buhar�ba. 1822. janu�r 6-�n �tverg�d�tt a Hindukus hegyl�ncain, eljutott Kabulba, ahonnan India fel� v�ndorolt. A Halbar-szorosn�l francia tisztekkel tal�lkozott, akikkel Pesavar �rint�s�vel eljutott Lahorba, majd Amritsz�r �s Dzsammu �rint�s�vel Szrinagarba �rkezett. 1822. m�jus 19-�n Bels�-�zsia fel� indult, �thaladt a 3446 m magas Zodzsi-h�g�n. M�jus 23-�n Ladakhba �rkezett. J�nius 19-�n meg�rkezett a f�v�rosba, Lehbe. Innen a tov�bbi �t eur�pai ember sz�m�ra vesz�lyes lett volna, �gy visszaindult Szrinagarba. J�lius 16-�n Kasm�r hat�r�n�l tal�lkozott William Moorcroft angol korm�nymegb�zottal. Az � �szt�nz�s�re kezdett el a tibeti nyelvvel �s irodalommal foglalkozni annak rem�ny�ben, hogy az �si iratok k�z�tt a magyarok eredet�re is tal�l bizony�t�kokat. Visszat�rt Lehbe, majd Szrinagarba.

1823. j�lius 26-�n a zanszk�ri Zangla kolostor�ba �rkezett, amely a nyingmapa (v�r�ss�vegesek) rendj�hez tartozik. Ottl�te alatt t�bb ezer tibeti nyelv� k�nyvet olvasott �t. Elk�sz�lt Tibet t�rt�net�nek, f�ldrajz�nak �s irodalm�nak feldolgoz�s�val, �ssze�ll�tott egy harmincezer sz�b�l �ll� sz�jegyz�ket, Szangje Puncog (Szangye P�ncog), majd Kunga Cs�leg l�ma seg�ts�g�vel. 1928-ban Csoma nev�t m�g sokan ismert�k kolostor�ban, hallom�sb�l. Csoma itt a legnagyobb hidegben, egy 3�3 m�teres cell�ban, f�t�s, t�z n�lk�l volt k�nytelen dolgozni, mert a k�m�ny n�lk�li szob�ban a tibeti szok�s szerint f�ldre rakott ny�lt t�z mar� f�stje miatt k�ptelen volt olvasni. F� eledele a jak-vajas tea volt, �rp�val.

1824. okt�ber 22-�n elhagyta Zangl�t. Szab�thuba �rkezett, ahol az angolok k�mnek n�zt�k �s �n�letrajza meg�r�s�ra k�telezt�k. F�l �vig vesztegelt ott. Elk�sz�lt jelent�s�vel �tj�r�l, tanulm�nyair�l, tev�kenys�g�r�l, melyet a brit f�korm�nyz�s�g v�g�l is hasznosnak �t�lt �s valamelyest t�mogatt�k kutat�sait. 1825 j�nius�ban visszaindult Zanszk�rba, Thet�ba �rkezett. November 10-t�l Csoma a phukt�li kolostorban �lt �s dolgozott. A phukt�li kolostor egyike a legl�tv�nyosabb nyugat-tibeti kolostoroknak, ami a gelugpa (s�rgas�vegesek) rendj�hez tartozik. Itteni tev�kenys�gei kev�s eredm�nnyel j�rtak.

1827. j�nius k�zep�t�l h�rom �s f�l �vig Kanamban dolgozott. Kanamban megtal�lhat� a teljes [l�maista K�non], a Kandzs�r (Bka'gyur) �s a Tandzs�r (Bstan'gyur) 100, illetve 125 k�tete. Itt is Szangye P�ncog l�m�val dolgozott, imm�ron nyugodtabb k�r�lm�nyek k�z�tt. A Kanamban elt�lt�tt h�rom �v Csoma munk�lkod�s�nak legterm�kenyebb peri�dusa. Befejezte sz�t�r�t �s nyelvtan�t, elk�sz�tette egy buddhista terminol�giai sz�t�r k�zirat�t, valamint t�bb �rtekez�s v�zlat�t. Olvasott a mes�s [Shambala] orsz�g�r�l, a buddhist�k Jeruzs�lem�r�l, amely a jugarok (ujgurok) orsz�g�ban van. Ez a hely a keleti felfog�s szerint a b�lcsess�g t�rh�za. "T�k�lletesen meg vagyok gy�z�dve, hogy a mi eleink ezen vid�kekr�l sz�llottak le mint kultusznemzetek a Krisztus el�tt t�bb sz�zadokkal." 1830 m�rcius�ban a Royal Asiatic Society tagj�v� v�lasztotta.

1831. �prilis 22-�n Delhi, Agra �s Ben�resz �rint�s�vel Kalkutt�ba �rkezett �s bek�lt�z�tt az Asiatic Society (1832-ig �zsiai T�rsas�g, 1832-t�l Beng�li �zsiai T�rsas�g) sz�kh�z�ba, hogy �tvegye a T�rsas�g k�nyvt�r�nak rendez�s�t, �s ahol tibeti-angol sz�t�ra �s nyelvtana nyomdai el�k�sz�t�s�nek szentelte idej�t. Egy kis cell�ban �lt, amelyet ritk�n hagyott el. 1832-t�l a Journal of the Asiatic Society of Bengal c�m� foly�iratban publik�lt. 1833. november 15-�n a Magyar Tud�s T�rsas�g levelez� tagj�v� v�lasztotta. 1834. janu�r 5-�n megjelent az els�, tudom�nyos alaposs�ggal meg�rt �s hiteles tibeti-angol sz�t�r, valamint tibeti nyelvtan Csom�t�l, melyet Kalkutt�ban adtak ki, 500-500 p�ld�nyban. Ezekb�l Csoma 50-50 p�ld�nyt hazak�ld�tt. Febru�r 6-�n a Beng�li �zsiai T�rsas�g tiszteletbeli tagj�v� v�lasztotta. 1835 �s 1837 k�z�tt �szak-Beng�lia k�l�nb�z� vid�kein nyelv�szeti tanulm�nyokat folytatott. Megfordult Mald�ban, Titalj�ban (Titaliah) �s Dzsalpaiguriban. Ott ismerkedett meg a szanszkrit, a beng�li �s a mahrutta nyelvekkel. 1835 december�ben Molla Eszkander Csoma n�ven k�t �vig az �szak-beng�li Titalj�ban tart�zkodott, ahol eredeti c�lj�nak megfelel�en az �shaz�t kereste a nyelvrokon�t�s (�sszehasonl�t� nyelvtudom�ny) m�dszer�vel.

"�gy �r v�get majd k�ldet�sem, ha egyszer be tudom majd bizony�tani, hogy ellent�tben a finn–magyar elm�let mellett kardoskod�k megnyilatkoz�saival, a magyar n�p igenis Attila n�pe."

Lh�sza, Tibet f�v�rosa, XIX. sz�zad

1837 december�ben visszat�rt Kalkutt�ba, ahol csaknem �t �vet t�lt�tt k�nyvt�rosk�nt, remetei mag�nyban, tudom�nyos munk�t v�gezve. Csoma ekkor m�r csaknem 20 nyelven �rt vagy olvasott: latin, g�r�g, n�met, francia, angol, orosz, szl�v, h�ber, arab, t�r�k, perzsa, szanszkrit, tibeti, hinduszt�ni, beng�li, pushtu, muhratta, �s val�sz�n�leg rom�nul is tudott. Ezekben az �vekben l�togatta meg Csom�t Sch�fft �goston �s k�sz�tette el egyetlen hitelesnek mondhat� portr�j�t a legnagyobb magyar utaz�r�l.

K�r�si Csoma S�ndor eml�kszt�pa Taron

1842 febru�rj�ban megk�s�relte a Lh�sz�ba val� eljut�st. A Mahananda foly�n v�zi �ton haladt, ahol a mocsaras, eg�szs�gtelen �ghajlat� vid�ken gyalogosan kelt �t �s mal�ri�t kapott. M�rcius 24-�n meg�rkezett Dardzsilingbe. �prilis 4-�n s�lyos rohamok k�nozt�k, eg�szs�gi �llapota a l�z k�vetkezt�ben nagyon leromlott. �prilis 11-�n, reggel 5 �rakor K�r�si Csoma S�ndor f�ldi �lete v�get �rt. M�snap a dardzsilingi eur�pai temet�ben helyezt�k v�gs� nyugalomra, a Himal�ja m�sodik legnagyobb cs�csa, a Kancsendz�nga (KangchenDz�-nga) �rny�k�ban.