Girvan Yudha kir�ly orsz�gl�sa alatt t�rt�nt, hogy a brit Kelet-Indiai T�rsas�g itt is meg szerette volna vetni a l�b�t, de a nep�liak sorra visszavert�k a katonai exped�ci�kat, majd kitiltott�k a misszion�riusokat, s�t m�g az angolokkal folytatott keresked�st is bojkott�lt�k. A T�rsas�g ez�rt 1814-ben h�bor�t ind�t az orsz�g ellen, melynek v�g�n az angolok 1816-ban elismert�k ugyan Nep�l f�ggetlens�g�t, �m egy�ttal jogot szereztek arra, hogy Nep�lban katon�kat toborozzanak. Ezeket a mai napig is gurk�knak nevezett harcosokat a britek az indiai felkel�sek lever�s�re haszn�lt�k, majd a birodalom m�s h�bor�iban is bevetett�k (�gy Szingap�r ostrom�n�l, �szak-Afrik�ban, a jap�nok �s a n�metek ellen a m�sodik vil�gh�bor�ban). Volt olyan id�szak, amikor a brit hadseregben negyven�t gurka z�szl�alj szolg�lt.

A Shah-dinasztia �t�dik uralkod�ja – mint l�thattuk – teh�t ism�t egy gyermekkir�ly lett, Rajendra Bikram Shah (ur. 1816–1847) szem�ly�ben, aki hivatalos megkoron�z�sakor mind�ssze 5 �ves volt. Eg�sz �let�ben gyenge, k�nnyen befoly�solhat� szem�lyis�g maradt. El�bb mostohanagyanyja hossz� r�genss�ge m�g�tt maradt h�tt�rben, majd n�h�ny �vre r� m�sodfeles�ge jav�ra volt k�nytelen lemondani a hatalomr�l. H�rom �vvel k�s�bb, 1846-ban olyannyira tarthatatlann� v�lt a helyzete, hogy feles�g�vel �s k�t kisebb fi�val az indiai Benaresbe menek�lt, �m itt elfogt�k �s beb�rt�n�zt�k. Szabadul�s�t k�vet�en h�vei �l�re �llt, �s bet�rt Nep�lba, �m ellenfeleinek (fi�nak, Surendr�nak �s az �t t�mogat� Rana maharadzs�nak) a seregei sz�tsz�rt�k csapatait, �t mag�t elfogt�k, �s ez�ttal Nep�lban, a Bhadgaon-palot�ban b�rt�n�zt�k be (az orsz�g jog szerinti uralkod�j�t!). Itt �rte a hal�l is 34 �vvel k�s�bb. Egy h�nappal m�g fi�t, Surendra kir�lyt (ur. 1847-81) is t�l�lte.