Girvan Yudha király országlása alatt történt, hogy a brit Kelet-Indiai Társaság itt is meg szerette volna vetni a lábát, de a nepáliak sorra visszaverték a katonai expedíciókat, majd kitiltották a misszionáriusokat, sőt még az angolokkal folytatott kereskedést is bojkottálták. A Társaság ezért 1814-ben háborút indít az ország ellen, melynek végén az angolok 1816-ban elismerték ugyan Nepál függetlenségét, ám egyúttal jogot szereztek arra, hogy Nepálban katonákat toborozzanak. Ezeket a mai napig is gurkáknak nevezett harcosokat a britek az indiai felkelések leverésére használták, majd a birodalom más háborúiban is bevetették (így Szingapúr ostrománál, Észak-Afrikában, a japánok és a németek ellen a második világháborúban). Volt olyan időszak, amikor a brit hadseregben negyvenöt gurka zászlóalj szolgált.

A Shah-dinasztia ötödik uralkodója – mint láthattuk – tehát ismét egy gyermekkirály lett, Rajendra Bikram Shah (ur. 1816–1847) személyében, aki hivatalos megkoronázásakor mindössze 5 éves volt. Egész életében gyenge, könnyen befolyásolható személyiség maradt. Előbb mostohanagyanyja hosszú régenssége mögött maradt háttérben, majd néhány évre rá másodfelesége javára volt kénytelen lemondani a hatalomról. Három évvel később, 1846-ban olyannyira tarthatatlanná vált a helyzete, hogy feleségével és két kisebb fiával az indiai Benaresbe menekült, ám itt elfogták és bebörtönözték. Szabadulását követően hívei élére állt, és betört Nepálba, ám ellenfeleinek (fiának, Surendrának és az őt támogató Rana maharadzsának) a seregei szétszórták csapatait, őt magát elfogták, és ezúttal Nepálban, a Bhadgaon-palotában börtönözték be (az ország jog szerinti uralkodóját!). Itt érte a halál is 34 évvel később. Egy hónappal még fiát, Surendra királyt (ur. 1847-81) is túlélte.