Sokan osztj�k azt a v�lem�nyt, hogy a vil�gon Nep�lban a legmagasabb az egy n�gyzetm�terre es� templomok sz�ma. Ennek egyetlen oka van, m�gpedig a k�l�nb�z� vall�si k�z�ss�gek egym�ssal szemben tan�s�tott t�k�letes toleranci�ja. Mindegyik n�pcsoportnak megvan a maga vall�sa, az �si s�m�nkultuszok �s a muzulm�n kisebbs�g remek�l megf�r a t�bbs�gben lev� hinduizmus �s a buddhizmus k�l�nb�z� �gazatai mellett. Ez ut�bbi k�t vall�snak olyan sok a k�z�s metsz�spontja, hogy k�ls� szeml�l� sok esetben nem is tudja megk�l�nb�ztetni �ket egym�st�l. Hab�r az orsz�g hivatalos vall�sa a br�hm�nizmus, a gyakorlatban legt�bbsz�r egy, a hinduista �s buddhista tanok saj�tos kever�ke szerint �lnek az emberek. A lakoss�g buddhista h�nyad�t nagyban n�velte a Tibetb�l elmenek�lt l�m�k �s h�veik befogad�sa, akik a vall�s tibeti �gazat�nak meghonos�t�s�val tov�bb sz�nes�tett�k a palett�t. Emellett term�szetesen ide is eljutottak az eur�pai kereszt�nys�g hitt�r�t� szerzetesei, akiknek k�sz�nhet�en Krisztus k�vet�i is k�pviseltetik magukat.

A Szerbi�t�l t�bb mint m�sf�lszer nagyobb orsz�got F�ld�nk k�t legn�pesebb orsz�ga: K�na �s India fogja k�zre. Nep�l a Hinduszt�ni-alf�ld forr� s�kj�t�l a Himal�ja fens�ges koszor�j�ig, az �serd�k buja �l�vil�g�t�l az �r�k h� �s j�g birodalm�ig. A Himal�ja falai k�z�tt tal�lhat� a Nep�li v�lgy, melyet a Bagmati �s a Visnumati foly� tesz term�kenny�. Ez az orsz�g �l�skamr�ja. A d�li ter�leteken, a Hinduszt�ni-alf�ld �szaki perem�n tal�lhat� a Terai-s�ks�g, szavann�kkal, mocsarakkal �s dzsungelekkel tark�tva. Itt �lnek �zsia utols� orrszarv�i, de jelent�s az elef�nt-, tigris- �s leop�rdpopul�ci� is.

Az orsz�g elnevez�se k�r�l mindm�ig vit�k vannak, egyesek a szanszkrit nipalaya sz�ra vezetik vissza eredet�t, melynek jelent�se „hegyek l�b�n�l”, m�g m�sok szerint a tibeti niyampal sz�ban rejlik az eredete, amely „szent f�ldet” jelent.

Nep�l ter�let�n m�r az i.e. VIII. sz�zadban is ki�p�tett �llamalakulat l�tezett. A tr�non kb. �t �vsz�zadon �t 28 kir�ly v�ltotta egym�st a tibeti-burmai eredet� Kirat-dinaszti�b�l. Az utols� kir�ly, Kirati Gastee nem tudott ellen�llni az �szak-Indi�b�l (a mai Bihar �llam ter�let�r�l) �rkez� licchavik inv�zi�j�nak, akik k�zel 300 �vig megvetett�k itt a l�bukat. Ebben az id�ben lett Nep�l hindu orsz�g, �s alakult ki a m�ig is jellemz� kasztrendszer. Ez a korszak volt egyben a nep�li m�v�szet els� aranykora is. A licchavik lesz�rmazottjai a nevariak, akik Nep�l �slakosainak sz�m�tanak.

I. Shivadeva kir�ly ap�sa, Amsuvarman 604-ben mag�hoz ragadta a hatalmat, �s megalap�totta a k�zel hatsz�z �vig uralkod� Thakuri-dinaszti�t. A kor�bbi aranykorral ellent�tben a nep�li t�rt�n�szek ezt az instabil korszakot Nep�l „s�t�t korszaka”-k�nt jellemzik.

A X. sz�zadban Gunakamadeva kir�ly alap�totta Kantipur v�ros�t, a mai Kathmandut. A legenda szerint Arideva, az utols� Thakuri uralkod� �ppen birk�zott (!), amikor h�r�l vette fi��r�k�se sz�let�s�t, �gy annak nev�be a „malla” sz�csk�t is belefoglalta, ami szanszkrit nyelven birk�z�t jelent. �gy lett Arimalla kir�ly (ur. 1200-1216) a Malla-dinasztia megalap�t�ja. A t�bb mint f�lezer �vig tart� Malla-korszak Nep�l sz�m�ra ism�t a b�k�s fejl�d�s korszak�t jelentette. A hindu vall�s� Malla-uralkod�k k�l�n�sen kiemelked� toleranci�t mutattak m�s vall�sokkal szemben, �gy mindenekel�tt a buddhizmussal, ami a m�ig is p�lda�rt�k� vall�si tolerancia alapjait teremtette meg.

A Malla-dinasztia Yaksha Malla (ur. 1428-82) pontosan f�l �vsz�zados uralkod�sa alatt �rte el a zenitj�t, �m hal�la ut�n fiai nem tudtak megegyezni az �r�ks�gen, �gy az orsz�g h�rom v�ros�llamra hullott sz�t: Kathmandu, Patan (Lalitpur) �s Bhaktapur (m�s n�ven Bhadgaon).

A k�zponti hatalom hi�ny�t haszn�lta ki 1768-ban a Gurkha (Gorkha) Fejedelems�g uralkod�ja, Prithvi Narayan Shah (ur. 1742-75), aki elfoglalta Kathmandut, majd k�s�bb sorra a t�bbi fejedelems�get is, �s �gy ism�t egyes�tette az orsz�got.