2001. j�nius 1. v�res bet�kkel �rta be mag�t Nep�lnak, a Himal�ja magas vonulatai k�z�tt, „a fellegekben” elter�l� kir�lys�gnak a t�rt�net�ben. Ezen a v�gzetes p�ntek est�n az orsz�g akkori tr�n�r�k�se, a 30 �ves Dipendra herceg m�ig sem teljesen tiszt�zott k�r�lm�nyek k�z�tt szerelmi b�nat�ban (csal�dj�nak �ll�t�lag kifog�sai voltak menyasszonyjel�ltj�vel szemben) szinte biztosan er�s alkoholos befoly�solts�g alatt g�pfegyverrel lem�sz�rolta szinte a teljes fam�li�t, k�zt�k a kir�lyi p�rt, k�t testv�r�t �s t�bb rokont, majd �ngyilkoss�got k�s�relt meg. Nem a helysz�nen vesztette �let�t: h�rom napig k�m�ban fek�dt egy katonai k�rh�zban, miel�tt kiszenvedett. Hasonl�, uralkod�csal�don bel�li v�res esem�nyre az �jabb kori t�rt�nelemben szerte a vil�gon nem akadt p�lda.

A kir�lygyilkoss�g ut�n szab�lyszer� n�pfelkel�s t�rt ki az orsz�gban. A sokkolt alattval�k nagy r�sze nem volt hajland� tudom�sul venni a val�s�got: maoista terrorakci�ra, �sszeesk�v�sre, szervezett mer�nyletre gyanakodtak, illetve mindez a mai napig sincs tiszt�zva. A t�bbnapos zavarg�sokban hivatalos adatok szerint hatan vesztett�k �let�ket. A k�zembereknek a meggyilkolt kir�lyi csal�dhoz val� ragaszkod�s�t jelzi, hogy a mai napig is el�szeretettel viselik a csal�d tagjaival d�sz�tett p�l�kat, vagy az, hogy minden boltban, vend�gl�ben kis olt�rt �ll�tottak az elhunyt csal�dnak fot�kkal, gyerty�kkal, kend�kkel.
 

A hossz� ideig k�lvil�gt�l elz�rt Nep�l 1951-ben nyitotta meg hat�rait a k�lf�ldiek el�tt, majd 15 �vvel k�s�bb az �piumm�mort keres� hippik paradicsom�v� v�lt. Az�ta v�ltoztak az id�k, �s a vil�g tetej�n fekv� kir�lys�g ma m�r a tiszta leveg�t keres� zar�ndokok kedvelt �ti c�lja. Nep�l a v�ltoz�sok ellen�re mindm�ig meg�rizte a sokunk sz�m�ra oly vonz� – �s el�rhetetlennek t�n� – egyszer� �letet m�g f�v�rosa, Katmandu falai k�z�tt is.

Nep�l szeg�ny, de kultur�lis �s term�szeti kincsekben ann�l gazdagabb orsz�g, a t�jat v�ltozatos �llat- �s n�v�nyvil�g n�pes�ti be. Az ezernyi l�tnival�t-�lm�nyt k�n�l�, �si kult�r�j� orsz�g egyben a vil�g egyetlen hindu kir�lys�ga is. A huszonhatmilli� nep�li alattval�n a n�phit szerint egyenesen a legf�bb hindu isten, Visnu f�ldi megtestes�l�se uralkodik. Az orsz�gban a k�l�nb�z� etnikumok nem csak egym�ssal, de a term�szettel is p�ratlan harm�ni�ban �lnek. Az eredeti nep�li t�rzsek �szakon a tibetiekkel, d�len az indiaiakkal keveredtek. A lakoss�g t�bb mint fel�t (53%-ot) kitev� nep�liak az orsz�g k�z�ps� r�sz�t lakj�k. A Kathmandu-v�lgy �slak�i az apr� termet�, f�ldm�vel� nevariak. Keleti r�sz�t a limbuk, a nyugatit a magar (a leg�jabb kutat�sok szerint rokonaink), a raj �s a gurug t�rzsek n�pes�tik be, m�g d�len a tharuk, �szakon a bhotia �s serpa t�rzsek �lnek. A lakoss�g t�lnyom� t�bbs�ge hindu vall�s� (90%), de l�v�n Nep�l Buddha sz�l�f�ldje (a d�li Lumbini z�na Taluihawa nev� faluj�nak Kapilvastu elnevez�s� kertj�ben sz�letett i.e. 563-ban), sz�mottev� a buddhista kisebbs�g is. Nep�lban j�rva az ember, legyen h�v� vagy ateista, egyszer�en nem ker�lheti meg a vall�s k�rd�s�t. Az itt �l� emberek �let�nek olyan szerves r�sz�t k�pezik a hit k�l�nb�z� megjelen�si form�i, ami nek�nk, nyugati embereknek m�r j� ideje idegen.