2001. június 1. véres betűkkel írta be magát Nepálnak, a Himalája magas vonulatai között, „a fellegekben” elterülő királyságnak a történetében. Ezen a végzetes péntek estén az ország akkori trónörököse, a 30 éves Dipendra herceg máig sem teljesen tisztázott körülmények között szerelmi bánatában (családjának állítólag kifogásai voltak menyasszonyjelöltjével szemben) szinte biztosan erős alkoholos befolyásoltság alatt gépfegyverrel lemészárolta szinte a teljes famíliát, köztük a királyi párt, két testvérét és több rokont, majd öngyilkosságot kísérelt meg. Nem a helyszínen vesztette életét: három napig kómában feküdt egy katonai kórházban, mielőtt kiszenvedett. Hasonló, uralkodócsaládon belüli véres eseményre az újabb kori történelemben szerte a világon nem akadt példa.

A királygyilkosság után szabályszerű népfelkelés tört ki az országban. A sokkolt alattvalók nagy része nem volt hajlandó tudomásul venni a valóságot: maoista terrorakcióra, összeesküvésre, szervezett merényletre gyanakodtak, illetve mindez a mai napig sincs tisztázva. A többnapos zavargásokban hivatalos adatok szerint hatan vesztették életüket. A közembereknek a meggyilkolt királyi családhoz való ragaszkodását jelzi, hogy a mai napig is előszeretettel viselik a család tagjaival díszített pólókat, vagy az, hogy minden boltban, vendéglőben kis oltárt állítottak az elhunyt családnak fotókkal, gyertyákkal, kendőkkel.
 

A hosszú ideig külvilágtól elzárt Nepál 1951-ben nyitotta meg határait a külföldiek előtt, majd 15 évvel később az ópiummámort kereső hippik paradicsomává vált. Azóta változtak az idők, és a világ tetején fekvő királyság ma már a tiszta levegőt kereső zarándokok kedvelt úti célja. Nepál a változások ellenére mindmáig megőrizte a sokunk számára oly vonzó – és elérhetetlennek tűnő – egyszerű életet még fővárosa, Katmandu falai között is.

Nepál szegény, de kulturális és természeti kincsekben annál gazdagabb ország, a tájat változatos állat- és növényvilág népesíti be. Az ezernyi látnivalót-élményt kínáló, ősi kultúrájú ország egyben a világ egyetlen hindu királysága is. A huszonhatmillió nepáli alattvalón a néphit szerint egyenesen a legfőbb hindu isten, Visnu földi megtestesülése uralkodik. Az országban a különböző etnikumok nem csak egymással, de a természettel is páratlan harmóniában élnek. Az eredeti nepáli törzsek északon a tibetiekkel, délen az indiaiakkal keveredtek. A lakosság több mint felét (53%-ot) kitevő nepáliak az ország középső részét lakják. A Kathmandu-völgy őslakói az apró termetű, földművelő nevariak. Keleti részét a limbuk, a nyugatit a magar (a legújabb kutatások szerint rokonaink), a raj és a gurug törzsek népesítik be, míg délen a tharuk, északon a bhotia és serpa törzsek élnek. A lakosság túlnyomó többsége hindu vallású (90%), de lévén Nepál Buddha szülőföldje (a déli Lumbini zóna Taluihawa nevű falujának Kapilvastu elnevezésű kertjében született i.e. 563-ban), számottevő a buddhista kisebbség is. Nepálban járva az ember, legyen hívő vagy ateista, egyszerűen nem kerülheti meg a vallás kérdését. Az itt élő emberek életének olyan szerves részét képezik a hit különböző megjelenési formái, ami nekünk, nyugati embereknek már jó ideje idegen.