Mivel Surendra kir�ly h�rom fia k�z�l a legid�sebb, a tr�n�r�k�s egy l�zrohamban m�g apja �let�ben elhunyt (egyes forr�sok szerint megm�rgezt�k), �gy a kir�ly hal�l�t k�vet�en a tr�nra unok�ja, az akkor 6 esztend�s Prithvi Bir Bikram Shah (ur. 1881-1911) ker�lt, �gy azt�n t�nyleg „szabad volt a v�s�r” a hatalom�hes Ran�k el�tt. A gyermekkir�ly nagykor�s�g�ig �desanyja, Lalita �zvegy kir�lyn� k�pviselte a kir�lyi hatalmat – m�r amennyi megmaradt abb�l. Prithvi kir�ly hozatta orsz�g�ba az els� g�pkocsikat, � �p�tette meg a m�ig is haszn�latos kir�lyi rezidenci�t, a Narayanhity palot�, valamint � szorgalmazta a vezet�kes iv�v�z-rendszer ki�p�t�s�t is. 36 �vesen bek�vetkezett hal�lakor a tr�nra ism�t csak egy kiskor� uralkod� ker�lt, az �t esztend�s Tribhuvan (ur. 1911-55) szem�ly�ben, akinek nagykor�s�g�ig mostohaanyja, Ratna Divyeshwari Devi kir�lyn� volt a r�gens (a kir�lyn� a leg�sibbnek sz�m�t� hindu dinasztia, a Kangra-uralkod�h�z hercegn�je volt). A kir�lyn� t�bbsz�r ny�ltan is szembesz�llt a Ran�k elk�pzel�seivel, f�k�nt az els� vil�gh�bor� alatt, amikor is ellenezte Nep�l bel�p�s�t a h�bor�ba a britek oldal�n (helyette orsz�ga semlegess�g��rt sz�llt s�kra), �mde a Ran�k erre hal�losan megfenyegett�k, �gy k�nytelen volt f�lre�llni. A k�s�bbiekben Tribhuvan kir�ly is t�bbsz�r szembesz�llt a Ran�k ultrakonzervat�v korm�nyzati m�dszereivel szemben, mire �k h�zi fogs�gban tartott�k a saj�t palot�j�ban…

A m�lt sz�zad negyvenes �veinek v�g�n az �nk�nyuralom �s �llami terror hat�s�ra eg�sz Nep�lban egym�st �rt�k a sztr�jkok, t�ntet�sek �s megtorl�sok. A fogoly Tribhuvan kir�ly v�g�l cselekv�sre sz�nta el mag�t. Egy alkalommal enged�lyt k�rt a minisztereln�kt�l, Mohan Samser Ran�t�l, hogy egyik k�lv�rosi palot�j�ba l�togathasson. Ott �lruh�t �lt�tt, a kert fal�t megm�szva ler�zta �reit, s az indiai nagyk�vets�gre menek�lt. Az elk�pedt nagyk�vett�l India seg�ts�g�t k�rte ahhoz, hogy orsz�ga megszabaduljon a minisztereln�kt�l. A nagyk�vets�g a kir�lyt a korm�nyf� fenyeget�z�se ellen�re sem volt hajland� kiadni, a minisztereln�k viszont a k�vets�g diplom�ciai s�rthetetlens�g�t – h�bor�t kock�ztatva – v�g�l is nem merte megs�rteni. D�h�ben viszont megfosztotta a kir�lyt el�jogait�l, �s a tr�nra unok�j�t, az akkor h�romesztend�s Gyanendra herceget – a mai kir�lyt – �ltette. N�h�ny napra r� egy rep�l�g�p Delhibe sz�ll�totta a kir�lyi csal�dot. Egyed�l�ll� t�rt�nelmi momentumra ker�lt teh�t sor: az uralkod� elhagyta orsz�g�t, hogy k�lf�ldr�l pr�b�lja megd�nteni minisztereln�ke zsarnoks�g�t.

Nem sok�ig volt sz�mkivet�sben. A nemzetk�zi visszhang, a bels� n�pi t�ntet�sek �s a k�ls� diplom�ciai nyom�s hat�s�ra a korm�nyf� k�nytelen volt megh�tr�lni, �gy h�rom h�nap ut�n, 1951. febru�r 15-�n a kir�ly visszat�rt Kathmanduba, �s elfogadta a minisztereln�k (aki egyben n�sza is volt!) �r�sos lemond�s�t (ezzel a h�rom�ves kisfi� „uralkod�sa” is v�get �rt). Nep�l ett�l kezdve sz�lesre t�rta kapuit a k�lf�ldi t�ke �s az idegenforgalom el�tt: m�rs�kelt reformokkal hozz�l�ttak az �vsz�zadokon �t elz�rt orsz�g moderniz�l�s�hoz �s tervszer� gazdas�gfejleszt�si programok elind�t�s�hoz. K�t �vre r� Nep�l ism�t a vil�g �rdekl�d�s�nek k�z�ppontj�ba ker�lt. Ugyanis egy �j-z�landi m�h�sznek, Edmund Hillarynak nep�li k�s�r�j�vel, a serpa Tenzinggel 1953. m�jus 9-�n siker�lt megh�d�tania a vil�g legmagasabb hegycs�cs�t, a 8848 m magas, a helyiek �ltal ink�bb Csomolungmak�nt emlegetett Mount Everestet. Ismeretes, hogy a vil�g t�z legmagasabb hegycs�csa k�z�l h�t Nep�l ter�let�n tal�lhat�.

Tribhuvan kir�ly 1955-ben egy z�richi mag�nklinik�n hunyt el. A kathamandui nemzetk�zi rep�l�t�r m�ig is a nagy kir�ly nev�t viseli. A kir�lynak h�rom feles�g�t�l h�rom fia �s 13 l�nya sz�letett. K�z�l�k hat l�ny m�g mindig �l. �gy pl. Dibya Shree Malla hercegn�, aki n�gy�gy�sz orvosprofesszork�nt rengeteget tett haz�ja eg�szs�g�gy�nek a fejleszt�s��rt, �s m�ig is praktiz�l (�rdekess�gk�nt jegyzem meg, hogy a hercegn� �ppen a jelenlegi kir�lyi dinasztia �ltal letasz�tott Malla-uralkod�h�z egyik lesz�rmazottj�hoz ment feles�g�l). Tribhuvan kir�ly h�rom kiskor� l�nya viszont a Kathmandut 1934 janu�rj�ban s�jt� hatalmas f�ldreng�s �ldozat�v� v�lt.