A Himal�ja legmagasabb r�szei ment�n fekszik a Nep�li Kir�lys�g, amely szeg�ny orsz�g ugyan, de ann�l gazdagabb l�tv�nyos t�jakban �s kultur�lis kincsekben.

D�l-Himal�ja sz�l�n fekv� orsz�g, �szakr�l K�na, d�lr�l pedig India hat�rolja. Sz�less�g �s hossz�s�g szempontj�b�l csak egy a sok kis orsz�g k�z�l, a magass�g�t tekintve viszont minden orsz�got lehagy. Nemcsak hogy itt tal�lhat�k a vil�g legmagasabb hegyei - pl. a felh�kbe ny�l� Everest �s Annapurna -, de ezek a legfiatalabbak is, �s m�g mindig n�nek. A n�gy hegyl�nc - Chure, Mahabharat, Himal�ja �s a Tibeti-hg. - mellett d�len hatalmas s�ks�gok, az orsz�g k�z�ps� r�sz�n b�ven term� hegyek, �szakon pedig magas sivatagok is tal�lhat�ak. A Mahabharat-hegyl�nc �s a Himal�ja k�z�tti megm�velt ter�leteken �l a lakoss�g nagy r�sze.
T�bb, mint 65OO fajta fa �s vadn�v�ny honos Nep�lban. A nemzeti vir�g, a rododendron (v. havassz�pe) m�rciusban �s �prilisban borul vir�gba �s k�l�nb�z� sz�nekbe. Az �llatvil�g is nagyon v�ltozatos: 8OO mad�r- �s egzotikus eml�sfaj �l itt: t�bbek k�z�tt a kir�lyi beng�li tigris �s a h�p�rduc. Sajnos a vadvil�g megtekint�s�nek lehet�s�ge nagyr�szt a nemzeti parkokra, term�szetv�delmi ter�letekre �s Nyugat-Nep�lra korl�toz�dik, ahol ritka az emberi n�pess�g. Tipikusan k�t szezon jellemzi a kl�m�t: a sz�raz- (okt�bert�l m�jusig), �s a csapad�kos szezon (j�niust�l szeptemberig). A monszunok, amelyek gyakran el�ntik a d�li s�ks�gokat, jellemz�ek az eg�sz orsz�gra. A h�m�rs�klet �ltal�ban a ny�ri h�napokban (m�jus, j�nius) a legmagasabb, �s a t�li h�napokban (december, janu�r) a legalacsonyabb.