A formai jegyek különösen jellemzőek az egyes hitvilágok és vallások híveinek imádkozási gyakorlatára, de e jellemzők egyrészt felbukkanhatnak más vallásokban is, másrészt az adott rendszeren belül sem kizárólagosak.
- Egyes természeti népek tánccal kísérik a felső hatalmakhoz intézett könyörgésüket – de a tánc megjelenik a judaizmusban, a kereszténységben és az iszlámban is.
- A buddhizmusra jellemző a csöndes meditáció és az imának imamalom vagy imakerék forgatásával való kísérete – de a nonverbális, meditatív ima integráns része a katolikus vallásgyakorlatnak is.
- Az iszlám hívei ima közben a Korán által előírt napi 5 alkalommal Mekka irányába nézve a földön hajlonganak.
- A zsidó vallásban különös a jelentősége az imádságot kísérő ruházatnak és kiegészítőknek – liturgikus ruhák és kellékek nélkül azonban a katolicizmus és ortodoxia sem képzelhető el.
- A keresztény imához könnyen asszociálható a lehajtott fej és az összekulcsolt vagy összetett kéz – holott ez utóbbi a feudális hűbéreskü gesztusából került a vallásgyakorlatba, és sok felekezetben vagy lelkiségben éppen hogy az ujjongás gesztusai dominálnak.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
