Spont�n �s szervezett ima

A vall�sfenomenol�gia megfigyel�sei szerint az im�dkoz�s sui generis emberi cselekedet, s mint ilyen, eredend�en spont�n megnyilv�nul�s. A szervezett t�rsadalom kialakul�sa azonban az emberi �let minden ter�let�t �rintette, �gy a transzecendenssel val� spont�n kapcsolat mellett megjelent a szervezett vall�s jelens�ge. A legt�bb vall�sban l�tez� gyakorlat, hogy el��r�sok r�gz�tik mind a k�z�ss�gi, mind az egy�ni im�dkoz�s kereteit. A vall�si el��r�sok struktur�lj�k a teret �s az id�t, m�s-m�s im�kat �rva el� az �v k�l�nb�z� szakaszaira, ill. a egyes napszakokra, valamint a szakr�lis, illetve prof�n t�rben v�gzett im�ds�gra. A szervezett vall�s ugyanakkor nem sz�nteti meg az egy�ni, spont�n ima�letet: a kett� t�bbnyire p�rhuzamosan l�tezik.

A konkr�t el��r�sok mellett sz�mos vall�s ad javaslatokat az im�ra vonatkoz�an. Ezek nem k�telez� �rv�nnyel mondj�k meg, hogy hogyan kell im�dkozni, hanem – f�leg kor�bban �lt emberek tapasztalatai alapj�n – tan�csokat adnak arra n�zve, hogy hogyan �rdemes im�dkozni. Ez a megk�zel�t�s (gyakran �ppen hogy konfront�l�dva az adott vall�s k�telez� el��r�saival) �tvezet a misztika t�m�j�hoz.

Sz�beli �s sz�tlan ima

Az im�dkoz�s jelenthet sz�beli megnyilv�nul�st, ezen bel�l az ima lehet k�t�tt sz�veg� vagy szabadon mondott. Egy�ni helyzetben ak�r a k�t�tt, ak�r a szabad ima t�rt�nhet fennhangon vagy csak gondolatban.

De az im�nak vannak olyan fajt�i, amelyekben az (ak�r hangos, ak�r n�ma) vebalit�s semmilyen szerepet nem kap. Az elm�lked�s sor�n az im�dkoz� nem sz�l�tja meg a transzcendenci�t, hanem bels� k�pek �s gondolatok seg�ts�g�vel pr�b�l k�zelebb jutni hozz�. A kereszt�ny elm�lked�snek egyik ismert m�dja, amikor a h�v� maga el� k�pzel egy bibliai jelenetet, �s elk�pzeli, hogy � maga is jelen van a szitu�ci�ban, ak�r k�ls� szeml�l�k�nt, ak�r valamelyik szerepl�vel azonosulva.

A szeml�l�d�s (latin: kontempl�ci�) sor�n az im�dkoz� nemcsak szavakat, de fogalmakat sem haszn�l: egyszer�en csak jelen van. Nem v�gez megfigyel�st, nem hoz �t�leteket, nem von le k�vetkeztet�seket, csup�n van. Paradox m�don a szeml�l�d� ima k�s�r�je lehet sok esetben valamel k�t�tt sz�veg� ima mechanikus ism�tl�se. Ebb�l az is k�vetkezik, hogy puszt�n az ima k�ls� megfigyel�s�b�l nem lehet k�vetkezetetni annak bels� val�s�g�ra: ha azt l�tjuk, hogy valaki f�lhangosan mormolja a r�zsaf�z�rt, nem lehet eld�nteni, hogy az illet� vall�sos el��r�snak engedelmeskedve ism�telgeti az �dv�zl�gyet, vagy a szeml�l�d�s �s az Istennel val� kapcsolat legm�lyebb, legintimebb r�gi�iban j�r �ppen.