A dalai lma a tibeti buddhizmus gelukpa iskoljnak vezetje, az egymst kvet dalai lmk egy tulku vonalat formlnak, ami 1391-ig nylik vissza. A jelenlegi – tizennegyedik – dalai lma Tendzin Gyaco. Minden msodik tibeti buddhista szekta elfogadja a dalai lmt Tibet vallsi s politikai vezetjnek, s mind a ngy iskola vezetje a tibeti hagyomnyok legfbb lmjaknt ismeri el. Igazbl a pancsen lmnak magasabb vallsi rangja van a dalai lmnl, gy a dalai lma inkbb tmeneti vezetnek tekinthet. Ez gyakorlatilag Tibet uralkodjv, valamint llamfjv tette a pozci betltjt. A dalai lma a fvrosbl, Lhszbl igazgatta az orszg nagy rszt (a 17. szzad kzeptl 1959-ig, amikor a dalai lmnak Indiba kellett meneklnie).
A dalai lmk a hit szerint Avalokitesvara, az egyttrzs bodhiszattvjnak megtesteslsei, akit tibeti nyelven „Csenreszig”-nek neveznek. A bodhiszattvk olyan megvilgosodott lnyek, akik sajt nirvnjukat elhalasztva az jjszletst vlasztottk azrt, hogy az emberisget szolgljk.
Gyakran teszik hozz az „szentsge” megnevezst a dalai lma titulusa el. A dalai lmrl gyakran azt gondoljk, hogy a gelukpa iskola feje, de a pozcija hivatalosan a Ganden Tripahoz tartozik. A tibetiek a dalai lmt gyalwa rinpocsnak vagy jisinorbunak nevezik. |
AJÁNLOM AZ OLDALT
