A dalai láma a tibeti buddhizmus gelukpa iskolájának vezetője, az egymást követő dalai lámák egy tulku vonalat formálnak, ami 1391-ig nyúlik vissza. A jelenlegi – tizennegyedik – dalai láma Tendzin Gyaco. Minden második tibeti buddhista szekta elfogadja a dalai lámát Tibet vallási és politikai vezetőjének, és mind a négy iskola vezetője a tibeti hagyományok legfőbb lámájaként ismeri el. Igazából a pancsen lámának magasabb vallási rangja van a dalai lámánál, így a dalai láma inkább átmeneti vezetőnek tekinthető. Ez gyakorlatilag Tibet uralkodójává, valamint államfőjévé tette a pozíció betöltőjét. A dalai láma a fővárosból, Lhászából igazgatta az ország nagy részét (a 17. század közepétől 1959-ig, amikor a dalai lámának Indiába kellett menekülnie).
A dalai lámák a hit szerint Avalokitesvara, az együttérzés bodhiszattvájának megtestesülései, akit tibeti nyelven „Csenreszig”-nek neveznek. A bodhiszattvák olyan megvilágosodott lények, akik saját nirvánájukat elhalasztva az újjászületést választották azért, hogy az emberiséget szolgálják.
Gyakran teszik hozzá az „Őszentsége” megnevezést a dalai láma titulusa elé. A dalai lámáról gyakran azt gondolják, hogy a gelukpa iskola feje, de a pozíciója hivatalosan a Ganden Tripahoz tartozik. A tibetiek a dalai lámát gyalwa rinpocsénak vagy jisinorbunak nevezik. |
AJÁNLOM AZ OLDALT
