Az itteni lvilg sokflesgt tekintve Nepl a Fld egyik leggazdagabb orszga. Ez a biolgiai sokflesg fknt az orszg domborzati vltozatossga miatt alakulhatott ki. Nepl szakon a Himalja 8000 mteres cscsaitl, a dlen alig 70 mteres sksgig terjed.
Az orszgot szmtalan foly szabdalja, melyek a Himalja gleccsereibl indulnak ki s mly vlgyeket vjva vgl a Hindusztni-alfldn a Gangeszbe torkollanak. A Kali Gandaki foly a vilgon az egyik legmlyebb kanyont vjta ki a Himalja cscsai kztt.
Az ghajlat a domborzattl fggen a trpusi monszuntl kezdve a szrazabb kontinentlson t a hegyvidkiig vltozik. A nvnyvilg ezrt hol tundraszer, mshol sivataghoz hasonl, vagy ppen trpusi dzsungelt idzi.
Az orszg vadllomnyai is meglepen gazdag: tigris, leoprd, jak, orrszarv, klnfle majmok, medvk s ms llatok lnek egytt tbb ezernyi madr, bogr s pillangfajjal.
Nepl kiterjedt termszetvdelmi terleinek ksznheten mr tbb veszlyezetett nvny- s llatfajt sikerlt megmenteni, mint zsia ms terletein.
Az orszgnak 9 nemzeti parkja s 3 vadvdelmi rezervtuma van, melyek mind a hegyvidki terleteken, mind a dli Terai sksgon fellelhetk. Legtbbjk knnyen megkzelthet kiptett ton s a kvncsi ltogatknak testkzelben mutatjk be ezeket a termszeti csodkat. |