Dlen a sksg az indiai Gangesz-sksg rsze, annak szaki pereme. Hrom nagy foly alaktotta ki ezt a tjat: a Kosi, a Narayani, s a Karnali. ghajlata meleg, prs.
Az alacsonyabb hegysg (Pahad) 1000–4000 mter magas hegyekbl ll. E rgit kt hegylnc uralja, a 'Mahabharat Lekh' s a Shiwalik-hegysg (ms nven Churia-hegysg). Itt fekszik a Katmandu-vlgy, az orszg legtermkenyebb s legvrosiasabb terlete. A tbbi vlgytl eltren az gynevezett Bels Tarai (Bhitri Tarai Uptyaka) magassga 2500 mter s gyren lakott.
A magashegysg, a Himalja, Nepl szaki rszn emelkedik. Itt tallhatk a vilg legmagasabb hegyei, kztk is legmagasabb a 8850 mter magas Mount Everest. Ez a hegylnc a hatr Tibet fel. A vilg tz legmagasabb hegye kzl ht Neplban tallhat: Lhoce, Makalu, Cs-Oju, Kancsendznga, Dhaulagiri, Annapurna, Manaszlu. |